Rövid leírás
A projektet a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) kezdeményezte, a projekt gazdája a pályázó, Gyöngyös Város Önkormányzata.
A KEF 2017 tavaszán kérdőíves vizsgálattal mérte fel a városi fiatalok körében (7-12. évfolyamos diákok) a különböző szenvedélybetegségek (pontosabban káros szenvedélyek) jelenlétét, és szerzett információt az ezzel a korosztállyal kapcsolatba kerülő szakemberektől. A kutatásról szóló részletes összefoglalót a KEF által készített, Gyöngyös Város Önkormányzatának Stratégiája a drogprobléma visszaszorítására, 2016-2011. c. dokumentum tartalmazza.
A KEF kezdeményezésére fókuszcsoportos beszélgetésekre került sor, melynek résztvevői a potenciális célcsoporttal kapcsolatba kerülő szakemberek voltak, immár korcsport lehatárolás nélkül, általánosságban tárgyalva a szenvedélybetegségek ellen fellépő lehetséges projekt irányait, célrendszerét.
Az említett fenti kutatást megelőzte egy 2010-ben készített ifjúsági koncepciót megalapozó kutatás, mely szintén érintette ezt a területet is, így lehetősség adódott a két kutatás eredményeinek, illetve az erre vonatkozó országos adatok összevetésére.
Főbb tendenciákról röviden:
- A szakemberek szerint városban a szenvedélybetegségek között kiemelkedő helyet foglal el a drogfogyasztás.
- Az alkohol jóval nagyobb mértékben van jelen a vizsgált korcsoportban.
- Új jelenséget kell említenünk 2010-hez képest: Az internet- vagy számítógép függőség egyértelműen meghatározójává vált a vizsgált korcsoportnak. A kutatás fontos megállapítása, hogy az elektronikus eszközök használata a hagyományos szabadidős elfoglaltságok (pl. sporttevékenység) rovására történik.
- Jelentős eltérés van az egyes szenvedélybetegségek jelenléte, ezen belül is a drogfogyasztás mintázata közt életkor és társadalmi státusz alapján. A drogfogyasztás esetében eltérő elterjedtséggel és szerhasználati szokásokkal lehet találkozni a város két cigánytelepén (Duránda és Harmadosztály), ugyanakkor a nem cigány drogfogyasztók is kapcsolatban vannak a Durándával, mivel a megfigyelések alapján az a terjesztés színhelye is.
- A szakemberekkel folytatott beszélgetés alapján a megoldást a legtöbben főként az adminisztratív, bűnüldözői munkától várják, de a prevenciót is fontosnak tartják. Ugyanakkor az elképzelt és ismert prevenciós tevékenység az iskolákban megtartott előadásokra korlátozódik, hiányoznak az ismeretek a hatékony alternatív programokkal, módszerekkel kapcsolatban.
- A városban jelenleg nem működik csoport / közösség alapú prevenciós program, és nincsenek olyan kezdeményezések, melyek alternatív programjukkal képesek volnának elérni és bevonni a kockázati célcsoportba tartozó fiatalokat. Bár a sporttevékenységet lehetséges alternatív elfoglaltságnak tartják, a hagyományos sportokat nem tekintik alkalmasnak a célcsoport számára, ehelyett az azonnali örömélményt nyújtani képes, kevésbé a rendszeres felkészülésen alapuló elfoglaltságokat érdemes elsőként megcélozni.
- A városi szakemberek kérték, hogy a leendő projekt részét képezze a témában érintett szakemberek rendszeres találkozása, valamint koordinációt és szakmai ismeretszerzést célzó tevékenység is.
A Nemzeti Drogstratégia a kábítószer elleni küzdelmet a széles körű prevenció, a kábítószer használók ellátása, kezelése és reintegrációja valamint a terjesztés elleni hatékony fellépés együttesétől várja. A KEF projektkoncepciója is ennek megfelelően, a prevenciós tevékenységnek elsőbbséget adva készült.
Projektkoncepció
A projekt tervezésében a következő szempontokat vettük alapul:
- Nemzeti Drogellenes Stratégia
- Városi drogstratégia irányai
- Az előkészítés, adatgyűjtés (kutatások, fókuszcsoport) eredményei
- Az EFOP-1.8.7-16 „Célzott prevenciós programok a szenvedélybetegség megelőzése érdekében” felhívás által kötelezően előírt és javasolt tevékenységek
Célok
A projekt célja Gyöngyösön és vonzáskörzetében tudatosítani a szenvedélybetegségek kockázatát a lakosság, főként az ún. kockázati célcsoportok körében, csökkenteni a különböző (de kiemelten: drog, alkohol és számítógépes) függőségek kialakulásának lehetőségét, a már kialakult függőség (rendszeres használat) esetében hatékonyan beavatkozni, illetve szakmai segítséget nyújtani.
Alcélok
A kockázati célcsoportok megszólítását és bevonását (motiválását) szolgáló módszerek adaptálása, fejlesztése, alkalmazása.
A kockázati célcsoporttal találkozó személyek prevenciós- és segítő szemléletének formálása, és számukra szakmai segítségnyújtás, tapasztalat-átadás.
A városi intézmények és segítők számára strukturált együttműködési formák kidolgozása, működtetése.
A családi, szocializációs deficiteket kompenzáló módszerek adaptálása, működtetése különösen a kockázati célcsoportok és már érintett fiatalok körében.
Kortárs és sorstárs segítői csoport módszer beemelése a városi gyakorlatba.
A szenvedélybetegségekkel szemben alternatív konkurens programok, tevékenységek rendszeres szervezése.
Olyan helyszín létrehozása, amely ezeknek a tevékenységeknek színterét jelentheti és megfelel a célcsoportok sajátos kulturális igényeinek (városi ifjúsági színtér).
Alprojekt
Figyelembe véve a városi roma szegregátumokra (Duránda, Harmadosztály) jellemző eltérő szerhasználati szokásokat és életkörülményeket, a projektben alprojektként külön figyelmet kap ez a célterület és célcsoport. Az alprojekt célja, hogy a célterületen jellemző anómiás jelenségek kezelésével közvetve is hatást gyakoroljon a területre jellemző droghelyzetre, devianciákra.
A projektben folyó tevékenységek:
- Prevenciós célú ismeretterjesztés:
- Másutt sikerrel alkalmazott prevenciós módszerek felkutatása, adaptálása (olyan technikák, melyek képesek elérni és bevonni a kockázati célcsoportokat);
- Sorstárs beszámolókon alapuló előadások;
- Sorstárs és kortárs csoportok ;
- Olyan színterek azonosítása és bevonása, ahol a kockázati célcsoport tagjai megjelennek, mert a helyszínek szocio-kulturális adottságai ismerősek, elfogadottak számukra (azaz a hangsúly az iskolai programokról átkerül az alternatív helyszínekre);
- Bevonáson, aktív részvételen, kreativitáson, pozitív élményszerzésen alapuló tematikus tevékenységek (a tapasztalatok „kibeszélése”, megjelenítése pl. képregényben, hip-hop, rap zenei programokban).
- Szülőcsoportok – Aktív szülő alprogram
- A kockázati célcsoportba tartozó fiatalok családjainak azonosítása, megszólítása (külön alcsoportként kezelve a szegregátumokban élőket);
- Segítő csoportok szervezése szülőkből segítő szakemberek bevonásával, rendszeres találkozók, programok a szülők számára;
- Tanácsadás és krízishelyzeti kapcsolatfelvételi lehetőség (hot-line, közösségi média alapú elérés);
- Önkéntességen alapuló, közösségi akciók szervezése (indirekt támogatás, pl. lakhatási, térhasználattal kapcsolatos kezdeményezések).
- Érzelmi nevelés, értékközvetítés – „Előbb kérdezz, aztán...”
- Agressziókezelés, a felhalmozódó feszültség átdolgozásának mechanizmusa, indulatkontroll (ART tréning helyi szakemberekkel, Bagázs-módszerek, színház-pedagógia, Rock and Water módszer);
- Mentálhihiénés szakember alkalmazása tanácsadóként;
- Sorstárs támogató csoportok, kockázati célcsoport számára krízis-helyzeti tanácsadás biztosítása.
- Koordináció a városi intézmények és szakemberek közt
- Havi rendszerességű találkozó, melyek során az egyes szenvedélybetegségekre külön „eljárások” kerülnek kidolgozásra;
- A több szakembert, intézményt érintő „ügyfélutak” kidolgozása, egyszerűsítése, leírása és kommunikálása;
- Esetmegbeszélés;
- Másutt alkalmazott módszerek megismerése, adaptációjának előkészítése (tanulmányutak, megvalósíthatósági tanulmányok készítése);
- A városi drogstratégia évenkénti felülvizsgálata, ötéves intézkedési tervvel való kiegészítése
- A jelenlegi drogstratégia megvalósulásának értékelése évenkénti adatgyűjtéssel;
- Konkrét tevékenységek rendelése az akciótervben szereplő célokhoz;
- Projektfejlesztés, új projektek generálása;
- További szakemberek bevonása, a városi humán erőforrás-fejlesztéshez javaslatok megfogalmazása;
- A drogstratégia összehangolása a többi városi ágazati stratégiával (sport, turizmus, kultúra).
- Városi ifjúsági közösségi tér kialakítása
- Ifjúsági színtér kialakítása és működtetése (városi társfinanszírozással);
- Olyan sportesemények szervezése, melyek lehetővé teszik az egyszeri részvételt, közeliek a célcsoportba tartozó fiatalok értékrendjéhez (pl. ökölvívás);
- Kulturális programok (közösségi zeneszerzés: hip-hop, rap, drámacsoport, mural painting stb.).